Miért változik a Hold alakja?

A Nap mindig a Holdnak a feléje forduló félgömbjét világítja meg. A Földről a megvilágított félgömb eltérő nagyságú és alakú részét látjuk, mert a Föld, a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított helyzete folyamatosan változik. A jellegzetes alakokat nevezzük holdfázisoknak.

• Amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, újhold van. Ekkor nem látjuk, mert a sötét oldalát mutatja felénk.
• Keringése során folyamatosan "növekszik" ("dagad", D betűre emlékeztet), és kb. két hét múlva már a teljes megvilágított oldalát láthatjuk: ekkor van telihold (holdtölte).
• Ezt követően - kb. két héten keresztül - a Hold megvilágított oldalából egyre kevesebbet látunk ("csökken", C betűre emlékeztet). Amikor a Hold 90°-ra áll a Naptól, a Nap a Földről látható holdkorongnak csak a felét világítja meg. Ha ez a növekvő Hold esetén következik be, akkor első negyedről, ha fogyó Holdnál, akkor utolsó negyedről beszélünk.

Egy teljes ciklus hossza 29,5 nap. Ez hosszabb idő, mint a Hold Föld körüli keringési ideje. Azért, mert a Hold a Földdel együtt annak Nap körüli pályáján is továbbhalad, és a Holdnak még további 2,2 napra van szüksége ahhoz, hogy a Földről nézve ugyanabba a holdfázisba kerüljön.